Validációs teszt: JOHAN PACER kontra LPM
A JOHAN Sports egy edzésen az LPM helyi helymeghatározó rendszerrel vetette össze a PACER-t, hogy igazolja, mennyire pontosan és megbízhatóan méri a futballteljesítményt. Ez a cikk a teszt eredményeit mutatja be.
A teszt időpontja: 2024. április 30.
Időjárás: részben felhős
A JOHAN Sports 2024. április 30-án validációs tesztet végzett, amelyben a PACER és az LPM rendszer adatait hasonlította össze. A cél az volt, hogy kiderüljön, mennyire közelíti meg a PACER technológiája a rendkívül pontos LPM rendszer által képviselt iparági szintet.
Egy 90 perces edzést mindkét rendszerrel rögzítettek: a PACER és az LPM érzékelője egymás mellett, a játékosok hátán helyezkedett el. Az összehasonlítás 9 játékos adatain alapul. A teljes összehasonlításba csak azokat a gyakorlatokat vonták be, amelyeknél az LPM pontossága magas volt. A többi gyakorlatot egyes mutatók szerint külön elemezték.
Vizsgált mutatók
A teszt az összes megtett távolság, a sebességzónák szerinti megoszlás, a gyorsítások és lassítások száma, valamint a maximális sebesség pontosságára összpontosított. Minden összehasonlításnál a játékosok átlagát közöljük. A sebességzónák:
Séta: 0,0–7,2 km/h
Kocogás: 7,2–14,4 km/h
Futás: 14,4–19,8 km/h
Sprint: 19,8–25,2 km/h
Nagy sebességű sprint: 25,2 km/h fölött
Gyorsításnak, illetve lassításnak az számított, ha a sebesség legalább 0,5 másodpercen át folyamatosan változott, legalább 2 m/s²-es gyorsulással, és legalább 10 km/h-s sebességnél. A nagy intenzitású gyorsítások és lassítások határa 3 m/s² volt.
A teljes edzés összehasonlítása
Az összehasonlítás a bemelegítést, a nagy sebességű futásokat, a taktikai gyakorlatokat és három kis létszámú játékot tartalmazta. A PACER 5%-kal kevesebb összes megtett távolságot mért, főként a séta (3,8% ± 3,7%) és a kocogás (8,3% ± 3,1%) zónájában. A futás- és sprintzónában az eltérés 2,8% ± 2,5% volt lefelé, a nagy sebességű sprintet viszont 9,2% ± 9,2%-kal felülbecsülte.
A gyorsításoknál az eltérés összesen 4, a lassításoknál 2,9 volt. A nagy intenzitású gyorsításokat 3,9-cel, a lassításokat 1,6-tal becsülte felül a PACER. A maximális sebességnél minimális, 0,3 km/h volt az eltérés: 30,5 km/h helyett 30,2 km/h.
[1. ábra – A teljes edzés összehasonlítása]
Gyakorlatok
10 méteres sprint
A játékosok 10 méteren teljes erővel gyorsítottak, majd a lehető leggyorsabban lassítottak, és ezt mindegyikük háromszor megismételte. Néhány elhanyagolható eltéréstől eltekintve a két rendszer értékei szinte azonosak voltak. Kiemelendő, hogy mindkét rendszer minden játékosnál érzékelte a nagy intenzitású gyorsításokat, és az összes lassítás számában, valamint a maximális sebességben is minimális volt az eltérés.
[2.1. ábra – A gyorsítások és lassítások érzékelése]
[2.2. ábra – A gyorsítások és lassítások összehasonlítása: LPM és PACER]
T-teszt
A játékosoknak a lehető leggyorsabban kellett teljesíteniük egy szabványos T-tesztet. A teszt felépítése: 10 méteres sprint előre, 90 fokos fordulás jobbra vagy balra, 5 méteres sprint, 180 fokos fordulás, 10 méteres sprint, 180 fokos fordulás, 5 méteres sprint, 90 fokos fordulás, végül 10 méteres sprint vissza a vonalig.
Ennél a gyakorlatnál jelentkezett az első érzékelhető különbség a két rendszer között. A 24 Hz-es LPM rendszer jobban érzékeli a gyors irányváltásokat, különösen a 90 fokos fordulásokat. Az LPM ilyenkor gyakran észleli a kis sebességcsökkenést, és a sprintet két gyorsításra bontja. A PACER érzékeli a gyorsulás csökkenését, de ez nem elég nagy ahhoz, hogy sebességcsökkenésként rögzítse, így a sprintet egyetlen folyamatos gyorsításként méri. Emellett az LPM közvetlenül az irányváltások előtt nagyobb sebességet mért, ami valószínűleg a magasabb mintavételi frekvenciának köszönhető.
A PACER által 7,2 km/h fölött mért teljes távolság ugyanakkor 82,7 méter volt, ami megegyezik a teszt során ténylegesen megtett távval (2 × 10 + 5 + 10 + 5 + 10 m), feltételezve, hogy a játékosok a futások között lassabban mozogtak. Az LPM-mel mért eltérést az magyarázhatja, hogy az LPM pontossága a pálya szélén, ahol a játékosok a futások között várakoztak, gyengébb. Ez a pontatlanság a várakozás alatt folyamatos, alacsony sebességet eredményezett. Ezért a teljes összehasonlításba csak a pályán belül, magas LPM-pontossággal mért gyakorlatok kerültek.
[3.1. ábra – T-teszt]
[3.2. ábra – T-teszt: LPM és PACER]
Futógyakorlat
A játékosok hat nagy intenzitású futást teljesítettek a pálya felén (6 × 52,5 m). A PACER által 7,2 km/h fölött mért teljes távolság mindössze 7%-kal haladta meg a 315 méteres céltávot. Mivel az LPM ugyanezt az értéket mérte, a különbség valószínűleg a lassítás közben megtett plusz méterekből adódik. A PACER emellett szinte pontosan rögzítette mind a 6 várt gyorsítást és lassítást.
[4.1. ábra – Futógyakorlat]
[4.2. ábra – A futógyakorlat sebességprofilja: LPM és PACER]
Kis létszámú játékok
A PACER pontossága a futballspecifikus gyakorlatokban különösen magas. A kis létszámú játékokban a legtöbb sebességzónában mindössze 1–3% volt az eltérés, a kocogás kivételével. A gyorsításokra a PACER kissé érzékenyebb, összesen mindössze 2–4-gyel többet érzékelt.
[5.1. ábra – Kis létszámú játékok]
[5.2. ábra – A kis létszámú játékok sebességprofilja: LPM és PACER]
Összegzés
A teszt eredményei megerősítik, hogy a PACER rendszer az LPM-hez mérve kiemelkedően pontos. A futballspecifikus mozgásoknál különösen precíz: az összes megtett távolságban és a magasabb sebességzónákban mindössze 1–4% volt az eltérés, a gyorsításoknál és lassításoknál pedig csak kisebb különbségek mutatkoztak. Az eredmények igazolják, hogy a PACER megbízható és pontos eszköz a játékosok teljesítményének nyomon követésére.
